Puctal (Lysander dala)

Bárhogy szeretem, máshoz tuszkolják!
Puccos taligán szállítmányoznák.
Mocskos pénz, az az úr, meg a hatalom dirigál,
Állj, buta föld! Miért is fáradnál?
Hisz vonszol a taligás már.
Hagyd, hogy forgasson a pénz!
Úgyis csak addig jutsz,
Míg az a taligás húz!
Lesz még egyszer...

Majd én megmutatom,
Ha majd a bankot adom,
Olyat még nem látott a világ!
Jössz majd hozzám térden csúszva,
De nekem akkor se kell a taligád!
Majd én hazahozom, hófehér limuzinon,
A buksza nem lesz ilyen lapos.
Gyüttment volnék, nem szégyellem, de sebaj!
Én nékem nem kapós az após.

Ő is ugyebár gyüttment volt nemrég.
Rissz-rossz fuvaros, most meg istenség.
Bámul majd bizony ám
Nagyra török én ezután,
Megmutatom, gyorsan érek fel,
Hisz nem vagyok gyalog ember.
Sitty-sutty felvet majd a pénz.
Kellek már, mindjárt én
Gazdag leszek és kész!
Ő meg csak néz...

Majd én megmutatom,
Mi az a lakodalom,
Olyat még nem látott a világ!
Jössz majd hozzám házmesternek,
De nekem akkor se kell a taligád!
Majd én megmutatom,
Ha majd a bankot adom,
Olyat még nem látott a világ!
Jössz majd hozzám szakmát lesni,
De nekem akkor se kell a taligád!
Majd én hazahozom hófehér limuzinon
A buksza nem lesz ilyen lapos.
Gyüttment vónék, nem szégyellem, de sebaj!
Én nekem nem kapós az após.

Majd én megmutatom,
Mi az a lakodalom,
Olyat még nem látott a világ!
Jössz majd hozzám szakmát lesni,
De figyelj!
Addigra már ilyen bazi szivart szívok.
Addigra már én vigyorgok minden falon.
És címlap leszeeeeeeeeek...
Addigra már nyalhatsz, após!