Fejezze be, kérem!
KÁROLYI:
Túl vagyunk már ezen, mit érnek a szavak?!
Fontosabb a küldetésünk annál, hogy csak napról-napra szónokoljunk hasztalan, s élvezzük a vitát.
SZEPS:
Nem segít a beszéd, nincs erre időnk, ne töprengjünk ezen, ez helyzet megérett a változásra, tettek nélkül nincs esély. Ránk figyel a világ.
LÓNYAI:
Az alkalmas pillanat csupán egy bátor hőst kíván.
SZEPS:
Hiszen ezt vártuk annyian, évek hosszú során.
RUDOLF:
Hogyan gondolják?
SZEPS:
A kis népeknek önállóságra van szüksége, felség.
RUDOLF:
Szóval önök azt akarják
KÁROLYI:
A birodalom a saját súlyától fog összeomlani.
ANDRÁSSY:
Elkerülhetetlen Ausztria és Magyarország szétválasztása, és mi azt szeretnénk, ha ön lenne a magyarok királya.
KÁROLYI:
Egy független nemzeté, amely nincsen többé alárendelve Ausztriának.
RUDOLF:
Uraim, amit önök javasolnak, az több, mint hazaárulás.
Én ezt nem tehetem.
LÓNYAI:
Felség, a birodalom halálra van így ítélve.
Ezt bizonyítják az ön cikkei.
Itt a jövő a tét, nem más, legyen vezérünk, rajta hát!
SZEPS:
Ahogy elkezdte, úgy tovább, zárjuk le a vitát! Járja végig uram, fejezze be ügyét, azt amiről annyi cikket megírt!
KÁROLYI:
Az ön bátorsága ma mindennél fontosabb, fejezze be, uram!
ANDRÁSSY:
Menjen uram tovább, akkor is, ha nehéz, ne hátráljon, az ön szíve erős!
SZEPS:
Nézze, itt a perc, hogy megválthassa álmait, útját járja tovább!
RUDOLF:
De én ezt a változást másképp képzeltem el. Ami erőszak, vagy lázadás engem nem érdekel.
KÁROLYI:
Most kell gyorsan lépnünk, mert ha várunk, végünk,
Míg új távlat nyílik több száz év
ANDRÁSSY:
Itt vérontás nélkül győzhet népünk, nékünk kell egy hős, egy Habsburg nép!
EGYÜTT:
Álljon élre uram
KÁROLYI:
Ne veszítse hitét
EGYÜTT:
Jöjjön velünk tovább
ANDRÁSSY:
Ahogy eddig
SZEPS:
Hisz az apja soha nem hallgatta végig önt.
Álljon élre uram!
EGYÜTT:
Velünk jöjjön tovább
LÓNYAI:
Tegye, amit szeret
EGYÜTT:
Álljon élre uram
KÁROLYI:
Legyen merész
SZEPS:
Hisz a modern világ fejlődése meg nem áll.
Járja útját tovább!
ANDRÁSSY:
A magyar nép hű nagyon
LÓNYAI:
Mindig ön mellett áll
KÁROLYI:
Olyan hatalmas nagy a tét, ezért nincs túl nagy ár
ANDRÁSSY:
Hogy győzhetném meg magát?
LÓNYAI:
Kell, hogy velünk legyen
SZEPS:
Járjon útján tovább, hercegem
LÓNYAI:
Mondja apjának: nem! |