Nem más mint én 
 
Ne játszd a kisfiút, 
Ne hidd, hogy van kiút, 
Halálig együtt élünk már. 
 
Fel hát a maszkokat, 
Ne add ki önmagad, 
Higgyék, hogy itt egy boldog pár. 
 
Onnan, hogy megszületsz, 
Eleve elrendelt minden 
Míg el nem nyel a sír. 
 
A nejed én vagyok, 
Ez örök állapot, 
Ez a szent frigy, ez sokat kibír.. 
 
Melletted én állok mindig,  
Nem tágítok már. 
Bármikor Bécsben jár,  
Engem lát Európa népe. 
 
Ami egy császárnét illet, 
Az csak nékem jár. 
Rudolf, trónodra egyetlen nő ülhet 
Nem más, mint én. 
 
Ha ócska kéjt okoz, 
Lotyókkal játszadozz 
De tudd a zabla meddig tart! 
 
Én drága hercegem 
Ne feledd azt sosem 
Csapongva nem kelthetsz vihart 
 
Isten mit egybeköt 
Azt soha ember nem választja szét 
Ez még törvény 
 
De hogyha nem hiszel,  
Abban mit hinni kell 
Akkor lehúz a sűrű örvény! 
 
Melletted én állok mindig,  
S ha más nővel hálsz, 
Akkor is Bécsben csak,  
Engem lát Európa népe. 
 
Éntőlem retteg már minden nő, 
Császári tánc, 
Mert csak egy van, ki birtokol! 
Esküszöm, nem más mint én! 
 
Én, minden rémálmod,démonod 
Értem jól: nincs titkod többé 
 
És bár kitúrhatsz az ágyadból,  
Nincs változás. 
Bécsben csak engem lát  
Az egész világ, csak engem! 
 
És még a hűs sírban sem fekhet melletted más 
Mert csak egy van, ki birtokol 
Esküszöm nem más, mint én! 
Hiába átkozódsz  
Asszonyod nem más mint én! 
 
Nem más mint én! 
Nem más mint én! 
Nem más mint én!  |