Szabó P. Szilveszter első szerepe a Budapesti Operettszínház egy Lévay–Kunze-musicalben volt. Az Elisabeth Halála után jött a Mozart!-ban Colloredo, ezúttal pedig Maxim de Wintert alakítja, így tőle igazán autentikus választ kaphatunk arra a kérdésre, miben különböznek a páros darabjai más musicalszerzők műveitől.

- Abszolút összeforrott párost alkotnak, akik elsősorban abban mások, hogy náluk zene és szöveg tökéletes egységet alkot, a színészt pedig segítik a karakterformálásban a bennük adott instrukciók. Nem illusztrációt, hanem a lelkiállapot hiteles megjelenítését kívánják. A szerepre jellemző motívumok a zenében is megjelennek, és a kottából a legapróbb lelki rezdülések is kiolvashatók. És sok bennük a próza, de azok nem csupán dobbantóként vannak egy dalhoz, hanem szervesen összetartoznak a zenével.

- Mit gondolsz, mi motiválhatta őket inkább a Rebecca zenés színpadra adaptálásakor? A krimire vagy a szerelmi történetre fektették szerinted a nagyobb hangsúlyt?

- Én kriminek érzem. A szerelmi történet nagyon jó mankó, mert ez tulajdonképpen egy hatalmas gyónás, egy megtisztulásról szóló történet. Van egy nagyvilági nő, Rebecca, aki beszippant egy tradíciók által meghatározott, mindenkihez lojális embert, aki egy erős morális alku miatt "kényszerül" a feleségéhez. A tragikus vétséget, ami a darab kezdete előtt történik, egész életén keresztül cipeli. Senki nem feltételezi róla, hogy bármi bűn, hogy gyilkosság fűződik a nevéhez, ennek terhéről senki nem tud. Aztán hirtelen történik valami, amire nem számít, ami új érzéseket hoz felszínre, és ami ezt a szépen felépített, csupa elfojtásból álló bástyát lerombolja. Az, hogy nemcsak ő szeret, hanem őt is szeretik, Maxim de Winter számára maga a tisztítótűz. Bár a darab kulcsa fő motívuma a mindent odaadó és legyőző szerelem, ennyire azért nem romantikus a történet. Hiába van egy látszatra boldog, utólagosan felmentést adó vég, nyitott marad a kérdés, hogy az egymáshoz tartozás erős érzése ellenére férfi és nő, Max és Én másnap vajon ismét egymásra találnak-e, fel tudják-e dolgozni a történteket. A néző ki mellé áll, kinek ad igazságot? Max vagy Rebecca tükre-e a torzabb? És ebben a furcsa viszonyrendszerben hol a helye az Énnek, és hol Mrs Danversnek? Ez a darab amiatt követel egészen másfajta színészi játékot az eddig megszokottól, mert a folyamatosan változó perspektívában minden pillanatban hitelesnek kell maradni.

- Azt mondod, másképp kell játszani, de kik azok az eddig alakított karakterek, akikből meríteni tudsz? Hasonlít eddigi szerepeid közül bármelyikre?

- Ott van benne a Halál misztikuma és a szerelem mindent elsöprő ereje, Colloredo elszántsága, a Funny Girl sármőrjének, Nicknek a lefegyverző férfiassága. Erős egyéniségű angol lordról van szó, tehát a Szentivánéji álom Oberonjára hasonlít az eleganciája és a mindenekfelettisége. Amiben azonban az eddigiek közül senkire sem hasonlít, az az, hogy képes felismerni a felelősségvállalás fontosságát, mert az ember nem minden nap kap egy viszontszerető társat.

Forrás: fidelio.hu