Fél hétkor elindultunk apáékkal, villamos, aztán séta. Izgultam. :D Hét óra, beültünk és elkezdődött az előadás. FANTASZTIKUS! Az elején még csak Belle-t ismerjük meg, Vágó Bernadett nagyon ügyes, megszerettem, tehát akkor a papája eltéved, akit Csuha Lajos játszik. Hát nem véletlenül szeretem... :) Szóval eltéved és beengedik a várba, ahol a Szörnyeteg lakik. Azaz Szabó P. Szilveszter. Jajj gyerekek, azok a morgások... :) Tehát elfogta Lajost. Jött Belle, aki megkérte, hogy hadd legyen inkább ő a fogoly. A Szörnyeteg belement. Olyan poénok voltak benne... :D Perc úrtól az "Édes kis Szörnyikém" vagy mikor a Szörnyeteg hívja vacsorázni a lányt. Szakadtunk a röhögéstől. :D És akkor eljött a "Nincs szépség a földön" ideje. Végig libabőröztem az egészet. Második sorban szinte mellbe vágott a hangja. Olyan erőteljes, de mégis lágy és olyan jhajjj... *_* És szünet. Légzés helyreállítása *ki a rosszat, be a jót* Majd mehettünk is vissza. Na ott is voltak rendesen poénok. :D Mikor Szilnek bókolnia kellett: "Mondjon valamit a ruhájáról. Rózsaszín." :D Vagy a vacsora, istenem... mindenki fogta a hasát. :D Aztán Szilveszter átváltozása. Az az érzés leírhatatlan mikor tépi le magáról a szörnyeteg jelmezt és meglátod az arcát. :)
Vágó Bernadett: Szuper volt. Nagyon ügyes lány. Többet nem tudok írni, egyszerűen szinte tökéletesen játszotta a szerepet. :)
Csuha Lajos: Nem véletlenül szeretem. :) Csodás a hangja és a játéka is kitűnő. :)
Vágó Zsuzsi: Nem volt nagy szerepe, de egy kis ízelítőt kaptam a hangjából és játékából. Hát jó lesz a Rebecca Vele és Szilivel. :D
Sánta Laci: Hát ez a pasas haláli! :D Amilyen arcokat vágott és poénokat mondott és ahogy mondta és... hát szuper. :) Őt is nagyon megszerettem. :)
Imre Sebastian: Khhm, khhm... Olyat fogok írni, amit életemben nem gondoltam volna, hogy leírok: jó volt. :) Az operett nem neki való, de itt jól alakított, a hangja is szebb volt, mint Menyában és az a "Lányok, tipegjetek szépen elfele!"... Nem is annyira rossz. :)
Szabó P. Szilveszter: Szörnyetegként valami elbűvölően aranyos. *_* Néhol emlékeztetett Bobinetre a hanglejtés, de ennek csak örültem. A poénokon szakadtunk a nevetéstől és az átváltozás... :D
Művészbejáró: Barátnőm tiszteletére megvártuk Szilt. Na tehát várunk, várunk és kijön Lajos. Szilveszter sehol, tehát aláírás és közös kép is lett vele. Majd várunk tovább. Megpillantok egy tündéri édes kislányt a folyosón valakinek a kezében. Hát nyomba felismertem Hannát, aztán megláttuk Szilvesztert és Gabit is, szóval lemondtunk a közös képről. :) [azt azért megjegyezném, hogy haza felé menve előttük szaladtunk át az úton :D]
|